Kognitív terápia

Mindennapjaink során rengeteg automatikus cselekvést végzünk, nincs szükségünk például végig gondolni azt, hogy hogyan tegyük egymás után a lábunkat, amikor felmegyünk a lépcsőn. Nincs ez máshogyan a gondolatainkkal sem. Gyakran kialakulhatnak különböző helyzetekkel, szituációkkal kapcsolatosan automatikus gondolataink, melyek sokszor igen hasznosak és leegyszerűsítik életünket, ugyanakkor bizonyos esetekben ezek az automatikusan aktiválódó gondolatok maladaptívak lehetnek és megnehezíthetik mindennapjainkat. A kognitív viselkedésterápia egy olyan pszichoterápiás módszer, mely éppen ezeket az automatikusan aktiválódó gondolatokat veszi alapul és ezek átstrukturálásával segít egyes pszichés betegségekkel való megküzdésben.

A kognitív terápia rövid története

A kognitív terápia Aaron T. Beck, amerikai pszichológus nevéhez köthető. Munkája során felfedezte, hogy a depressziós betegek gondolkodása jellegzetes negatív torzulással jellemezhető. Ezek a negatív asszociációk önmagukról, jövőjükről, valamint a világról automatikusan aktiválódtak. Emiatt a pszichoanalitikus szabad asszociációs módszer helyett irányítottabb terápiát alakított ki, mely során egy-egy aktuális problémára koncentráltak és az ezzel kapcsolatosan felmerülő automatikus gondolatokat próbálták meg átstrukturálni.

A módszer hatékonynak bizonyult, vagyis miután a páciensek korrigálták gondolkodásbeli torzításaikat és diszfunkcionális viselkedésüket, sikeresen meg tudták oldani aktuális problémáikat, ezáltal javult egész működésmódjuk. Megszűntek a tüneteik, jobb lett az általános hangulatuk, valamint a kapcsolataikban is jobban ki tudtak teljesedni.

Ezt követően a kognitív terápia igen népszerűvé vált, egyre több technikát dolgoztak ki a szakemberek, hogy minél több pszichés betegségben tudjon hatékony segítséget nyújtani ez a terápiás forma. Mind a mai napig egy igen elterjedt és népszerű terápiás módszer.

Mi történik a kognitív terápiás ülések során?

A kognitív viselkedésterápia strukturált, probléma-és célorientált. Emellett fontos szerepet kap benne a képességfejlesztés, vagyis az, hogy a kliens képes legyen a további problémák felmerülésekor hatékony megküzdési stratégiát alkalmazni. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

A terápia kezdetekor elengedhetetlen fontosságú, hogy a probléma szempontjából releváns információkat (pl. családi háttér, gyermekkori meghatározó élmények stb) feltárják. Ez azért szükséges, mert bizonyos traumatikus élmények kialakíthatnak bennünk alapvető sémákat, amik minden egyes alkalommal aktiválódnak, amikor hasonló helyzetbe kerülünk és ennek következtében meghatározott, diszfunkcionális viselkedéses, érzelmi és testi reakciók jelentkezhetnek.

Egy példa segítségével jobban megérthető a gondolkodásbeli sémák aktiválódása:

Egy beszédhibás gyermeknek azzal kellett szembesülnie az iskolában, hogy a többiek kicsúfolják, kinevetik és a teljesítménye sem olyan jó, mint a többieké. Ezzel kialakult egy olyan alapsémája, hogy alkalmatlan a dolgokra és alacsonyabb rendű másoknál. Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy ha hibázik, akkor a többi ember elítéli őt. Így olyan automatikus helyzetértékeléseket vonhat le, mint ,,nekem ez nem megy, soha nem leszek olyan jó, mint a többiek”. Ezek az automatikusan aktiválódó gondolatok elkísérik felnőttkorába is, így amikor például egyetemen vizsgahelyzetbe kerül, jellegzetes viselkedéses, testi és érzelmi reakciókat váltanak ki. Tanulás helyett halogatja a teendőit, hogy elkerülje a kudarcot, a vizsga közben izzad, erőteljes gyomorgörcse, hányingere van és olyan nagymértékű szorongást él át, ami megakadályozza, hogy jól teljesítsen. Látható tehát, hogy az alapélmények meghatározása a terápia elején elengedhetetlenül fontos a gyógyuláshoz.

Ezután a terapeuta abban segít a páciensnek, hogy megtanulja felismerni és átértékelni negatív gondolkodásbeli torzításait, így reálisabbnak, kevésbé negatívnak láthatja helyzetét. A kognitív terápia során a terapeuta aktív, kérdéseivel hozzásegíti a pácienst belső felismeréseihez. Az ülések végén gyakori, hogy a páciensek ,,házi feladatot” kapnak, ez azért szükséges, hogy a gyakorlatba is át tudják ültetni a terápia során tett felismeréseket, illetve fordítva: a hétköznapokban tett megfigyelések (pl. tünetek monitorozása, gondolatnapló vezetése) segítenek a probléma pontosabb feltárásában, átlátásában.

A kognitív terápiák előnye, hogy viszonylag rövid idő alatt képesek hozzásegíteni a változáshoz, jellemzően már 5-20 terápiás ülés is eredményeket hozhat.

Milyen problémákban tud segítséget nyújtani a kognitív terápia?

A kognitív viselkedésterápia igen népszerű módszerré vált az elmúlt időszakban, így egyre több pszichés betegség kezelésére alkalmazhatók a kognitív terápia technikái.

Íme néhány példa:

• Pánikbetegség, fóbiák
• Kényszerek
• Hipochondria
• Krónikus betegségekkel való megküzdés (pl. rák)
• Étkezési zavarok
• Addikció
• Szuicid hajlam

Amennyiben önnek, vagy a hozzátartozójának segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Kiss Dorottya Mária

Források:

• Beck, J.S. (2010). Cognitive Therapy. In The Corsini Encyclopedia of Psychology (eds I.B. Weiner and W.E. Craighead).
• Dr. Perczel Forintos, D. (2010). Kognitív pszichoterápia alkalmazása a személyiségzavarok kezelésében. Orvosképzés 85(S4) 337-400.
• Scott, J., Williams, J. M. G., & Beck, A. T. (Eds.). (2003). Cognitive therapy in clinical practice: An illustrative casebook. Routledge.

Kognitív terápiával foglalkozó szakembereink: 

Bencsik Judit, Egey Kornél, Farkas Edit, Paksa Éva, Tábit Sarolta, Valkár Anna