Családterápia

Mit csinál a családterapeuta?
Avagy a családterápia, mint módszer bemutatása, alkalmazásának lehetőségei a kapcsolatok javításában.

A családban zajló történések kihatnak a család tagjaira, a köztük lévő kapcsolatra és az egész családi rendszerre. A rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének is. Emiatt a tünet vagy a tünethordozó a család egészének a zavarát testesíti meg.

A családterápia fókuszában tehát maga a család, annak alrendszerei (házastársi, szülői, gyermeki), valamint az egyének fontos családi kapcsolatai vagy azok konfliktusai állnak.

A családnak, mint rendszernek meg kell újulnia időnként, hiszen alkalmazkodnia kell a külső és belső változásokhoz. Normál esetben a családi életciklusoknak megfelelően időről időre átrendeződnek a családi szerepek, feladatok és a tagok egymáshoz fűződő viszonyai. Például egy kisbaba születése nagyban megváltoztatja a szülei eddigi kapcsolatát és megszokott életritmusát. Egy egészséges családi rendszer a felmerülő nehézség esetén önmagától igyekszik megszüntetni a zavart, ami a fejlődés irányába hat: általában egy magasabb szinten jön létre egyensúlyi helyzet. Ám amennyiben nem sikerül egy mindenki számára elfogadható egyensúlyi állapotot kialakítani, erősödik a működészavar, ami szomatikus vagy magatartásbeli tünetekben ölthet testet. A kóros családi rendszerek pedig fenntartják és konzerválják a problémákat.  A családterápia segíthet feltárni ezeknek a fenntartó mechanizmusoknak az okait, és beavatkozás segítségével megszüntetni őket.

A családterápia nem csak a már fennálló működési nehézségek feloldásában tud segítséget nyújtani, hanem segít megelőzni ezeknek a problémáknak a következő generációra való átörökítését is.

A családterápia célja tehát, hogy a család a jövőben hatékonyabban működjön. A család aktuális történései vannak a középpontban és a bennük létrejövő pozitív változásokat emeli ki, ami a jövőbeli működésre van kihatással: segítik megváltoztatni az élmények átélésének minőségét és ez által a család tagjainak viselkedését, ami pedig hozzájárul a család új egyensúlyi helyzetének kialakításához. 

Napjainkban több irányzata van a családterápiának, de mindenhol közös, hogy a probléma családon belüli összefüggéseire fókuszálnak, módszereikkel a családot befolyásolják: megváltoztatják a kommunikációt, fejlesztik a családtagok önismeretét és önértékelését.

Leggyakoribb problémák, amikkel a családterapeutát megkeresik

• a család/pár krízisbe kerül (pl. megcsalás, munkahely elvesztése, betegség, stb)
• hosszú ideje fennálló, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok (pl. folyamatos viták, veszekedések, türelmetlenség egymással,stb.)
• egy vagy több családtagnál fellépő pszichés vagy testi panaszok (pl. szorongás, kényszeres zavarok, bulimia, anorexia, kisgyerekeknél bepisilés,stb.)
• gyereknevelési nehézségek
• családi életciklusváltással járó nehézségek (pl. elköteleződés, házasságkötés, kisgyermek születése, kamasz gyerek a családban, felnőtt gyermekek kibocsátása, stb.)
• párkapcsolatban jelentkező szexuális zavarok
• családi traumatizáció feldolgozása, családon belüli erőszak megszüntetésének segítése.

A családterápia mellett hasznos módszer még a család- vagy szülőkonzultáció, a családi pszichoedukáció, a párterápia, de egyre nagyobb teret kap a válásterápia is.

Alkalmazott módszerek a családterápiában

A családterapeuta eszköztára igen változatos. Repertoárjába tartozik például a rajzolás, gyurmázás, szoborépítés, levélírás, a családfa elkészítése, imaginációs technikák, szerepcsere, családlátogatás, paradoxonok alkalmazása, stb.  és gyakran kap a család/pár otthoni feladatokat is, amelyeket a két ülés között kell megoldani vagy gyakorolni.

A családterápia menete

A párok, családok bejelentkezését követően megszervezésre kerül az első találkozó a terapeutákkal. A folyamat hatékonyságának érdekében 2 pszichológus van jelen az üléseken: ez biztosítja a szükséges objektivitást és kellő figyelmet minden családtag számára. Fontos az is, hogy minden érintett legalább az első alkalommal jelen legyen, de később előfordulhat ideiglenes jelleggel, hogy a családnak csak egy része/alrendszere vesz részt az ülésen (pl. csak a szülők). A párterápiában is vannak olyan ülések, amikor a pár tagjai külön-külön jelennek meg, de fontos, hogy a fókusz mindig a párkapcsolaton van. Kiemelendő, hogy a sikeres párterápia nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt is maradnak a felek, mivel előfordulnak olyan esetek is, amikor a konfliktus csak a felek szétválásával oldódik meg.

A családterapeuták ügyelnek arra, hogy az üléseken minden fél egyenlő mértékben kifejezhesse véleményét, elmondhassa problémáját. Szükséges, hogy a család/pár minden tagja kellően motivált legyen a terápiás munkával kapcsolatban, ezért nem szerencsés, ha valamelyik felet „rábeszélik” a részvételre.

Az első alkalom az ismerkedés, a probléma felvázolásának jegyében zajlik. Az első ülés végére mindenki el tudja dönteni, szeretné-e a közös munkát. Amennyiben megállapodás születik a terápia folytatásáról, akkor megbeszélésre kerülnek a keretek (helyszín, résztvevők, alkalmak száma, díjazás, lemondás feltételei, titoktartás, stb.) és a terápia célja is. A következő pár alkalom segít jobban megismerni az érintett feleket, megérteni a problémát és meghatározni a működésmódot, amin változtatni szükséges. Néhány alkalom után összegezzük az eddig történteket és megnézzük, hol tart a folyamat a kitűzött cél függvényében.  A terápiás célt a család és a terapeuták közösen határozzák meg, de lényeges, hogy olyan célt tűzzenek ki, amelynek elérése minden családtagnak fontos.

Az ülések ritkulnak, ha érzékelhetően jobban megy a felek együttműködése, képesek felismerni és irányítani a köztük zajló folyamatokat.

Ülések időtartama, gyakorisága

Az ülések időtartama hosszabb, mint egy átlagos pszichoterápiás óra, mivel a terapeutáknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az összes családtag interakcióit. Emiatt az ülések többnyire másfél órát vesznek igénybe. Egy terápiás folyamat eredményei már akár 5 alkalom után is érzékelhetőek, de általában 10-15 ülés szükséges ahhoz, hogy tartós változás álljon be a család/pár életében. Kezdetben többnyire kéthetenként, később havonkénti gyakorisággal történnek meg a találkozások. Utánkövetésre is van lehetőség a terápia lezárását követő 6-12 hónappal.

Prcsity Violetta, pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, krízistanácsadó