Mi a depresszió, és mikor kell komolyan venni?
Ha hetek óta nehéz felkelni, semmi nem okoz örömet, és a legegyszerűbb teendő is hegynek tűnik, az nem lustaság és nem akaratgyengeség. Nehéz munkanap, kudarc vagy egy szeretett személy elvesztése után természetes, hogy rosszul érezzük magunkat. Akkor érdemes felfigyelni, ha a lehangoltság nem múlik, és az öröm azokból a dolgokból is eltűnik, amelyek korábban fontosak voltak.
Az orvostudomány a depressziót a hangulatzavarok (affektív zavarok) közé sorolja. Összetett állapot, amelyet biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együtt alakítanak. Ezért nem elég „összeszedni magunkat”: a tartós panaszok szakember bevonását igénylik. Minél korábban kér valaki segítséget, annál könnyebb elindulni a változás felé.
Mik a depresszió tünetei, és hogyan történik a depresszió diagnosztizálása?
A depresszió tüneteit sokan először testi rosszullétként élik meg. Gyakori a tartósan nyomott hangulat és az öröm, az érdeklődés elvesztése. Ehhez társulhat alvászavar, étvágyváltozás, fáradtság, a szexuális érdeklődés csökkenése és általános rossz közérzet. A koncentráció is romolhat, az érintett szétszórtnak, döntésképtelennek érezheti magát.
A depresszív állapot erőssége személyenként nagyon eltér. Enyhe formában a mindennapi működés még nagyjából fenntartható, közepesen súlyos depresszióban már egyre több területen akadozik. Súlyos depresszió esetén öngyilkossági gondolatok, ritkán pszichózis is megjelenhet, ezért a súlyos depressziós állapot mindig azonnali szakmai segítséget kíván. A depresszió diagnózisához személyes vizsgálat kell, amelyet pszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végez, mert a kezelés iránya ettől függ. Ezt egy tünetlista vagy egy weboldal nem pótolja.
Milyen típusú depressziók léteznek? Szezonális depresszió, szülés utáni depresszió, bipoláris zavar
A depressziós tünetek többféle hangulatzavar keretében jelentkezhetnek. A leggyakoribb forma az epizódokban zajló depresszió. A szezonális depresszió jellemzően ősszel és télen jelentkezik. A szülés utáni depresszió a hormonális változások és az új élethelyzet együttes terhére adott reakció, és ugyanúgy kezelést igényel, mint a többi forma. A bipoláris zavarban a depressziós időszakok mániás, felfokozott szakaszokkal váltakoznak, ezért más kezelést igényel. Hogy pontosan melyik formáról van szó, azt a vizsgálat dönti el.
A depresszió kialakulása: kiváltó okok és kockázati tényezők – mi történik az agyban és a mindennapokban?
A depresszió hátterében ritkán áll egyetlen ok. A genetikai hajlam, a hormonális változások, a traumák és a stresszt okozó életesemények együtt alakítják a kockázatot. Az életciklus-változások (nyugdíjazás, a gyermekek elköltözése) és a tartós stressz is ismert kockázati tényezők. Bizonyos személyiségvonások, mint az erős önkritika vagy a perfekcionizmus, szintén növelhetik a sérülékenységet.
A depresszió nem képzelődés. Az agyban zajló folyamatokat, a gondolkodást és a testet is érinti. Ezért lassul le sokszor az egész nap: nehezebb a döntés, fárasztóbb a munka, és visszahúzódnak a kapcsolatok. Az agyi háttér részleteit nem kell ismernie ahhoz, hogy segítséget kérjen.
Mivel testi betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, a kivizsgálás része a testi háttér tisztázása is. Ezt orvos végzi. Nem felesleges kerülő: a kezelés erre épül.
Milyen kezelési lehetőségek vannak depresszió esetén – gyógyszeres és gyógyszer nélküli utak
A depresszió kezelésében két fő pillér van, a pszichoterápia és az orvosi kezelés, és a kettő jól összehangolható. Ha gyógyszeres kezelés is szóba jön, azt orvos mérlegeli és követi. Hogy szükség van-e rá egyáltalán, az a személyes vizsgálaton derül ki.
A pszichoterápiában a hangsúly a módszertől és a szakembertől függően kerülhet a tünetekre, a mögöttes gondolkodási mintákra vagy a személyiség mélyebb rétegeire. Szakembereink többek között kognitív viselkedésterápiával, dinamikus szemléletű terápiával, sématerápiával, relaxációs technikákkal és autogén tréninggel, mindfulness-alapú módszerekkel dolgoznak, kiegészítésként művészetterápiával is. Ha a párkapcsolat vagy a család is terhelődik, a párterápia és a családterápia is a folyamat része lehet. A terv mindig egyénre szabott, és a Corvin Pszichológiai Terápiás Központban ezek a módszerek egy helyen érhetők el.
Szorongásos depresszió és társuló problémák kezelése
A depresszió sokszor nem önmagában jelenik meg: szorongás, pánikrohamok vagy krónikus fájdalom kísérheti. A két panaszcsoport erősítheti egymást: a szorongás fokozza a tehetetlenség érzését, a nyomott hangulat pedig csökkenti a megküzdési erőt. Sokan éppen a szorongás miatt fordulnak először szakemberhez, és csak a beszélgetés során derül ki, hogy a háttérben hangulati nehézség is áll. Szakembereink mindkét területen dolgoznak, ezért a kettő együtt is kezelhető.
Depresszió leküzdése gyógyszer nélkül – mikor elegendő a kognitív és más pszichoterápia?
Sokan azzal a kérdéssel érkeznek, hogy megoldható-e a helyzet gyógyszer nélkül. Erre ismeretlenül nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A döntést szakember hozza meg a depresszió súlyossága, fennállásának ideje és az érintett élethelyzete alapján, ezért nem érdemes saját hatáskörben eldönteni. Ha a pszichoterápia önállóan is elég, a munka fókusza lehet a negatív gondolkodási minták felismerése, az önértékelés erősítése vagy a stresszkezelési készségek fejlesztése.
Az életmódbeli lépések is számítanak: a rendszeres testmozgás, a kiszámítható alvásritmus, a társas kapcsolatok ápolása és a napi struktúra fenntartása támogatja a hangulat rendeződését. Ezek a szakmai segítség kiegészítői, nem a helyettesítői, és leginkább a terápia mellett segítenek.
Mikor forduljunk pszichológushoz, és mikor pszichiátriai szakorvoshoz?
Pszichológus vagy pszichiáter? A két szakma eltérő eszközökkel dolgozik, és sokszor kiegészítik egymást. A pszichiáter orvos, aki diagnózist állít fel, és jogosult gyógyszert felírni. Hozzá érdemes fordulni, ha a tünetek súlyosak, a mindennapi működést jelentősen akadályozzák, vagy felmerül az orvosi kezelés kérdése. A pszichológus pszichoterápiás eszközökkel dolgozik: a gondolkodási mintákkal, az érzelmekkel és a viselkedéssel foglalkozik, és segít ezeken változtatni.
A hálózatunkban mindkét szakma képviselői megtalálhatók. Ha a munka során a másik szakterület bevonása is indokolt, a szakember ezt jelzi, és Önnek nem kell máshol újrakezdenie.
Hogyan segíthetünk egy depressziós embernek?
A depressziós ember közelében lenni nehéz, és sokszor tehetetlenséggel jár. A legtöbbet azzal teheti, ha ítélkezés nélkül meghallgatja, és nem bagatellizálja az érzéseit olyan mondatokkal, mint „szedd össze magad” vagy „másoknak rosszabb”. Az érintett nem választja ezt az állapotot, és az ilyen megjegyzések növelik a szégyent és az elszigeteltséget.
Konkrét segítség lehet, ha támogatja a szakemberkeresésben: segít időpontot foglalni, elkíséri, vagy egyszerűen jelen van. Ha az érintett az öngyilkosság gondolatát fogalmazza meg, azt minden esetben komolyan kell venni, és azonnal segítséget kell kérni. Ilyenkor hívható a lelki elsősegély-telefon (116-123), közvetlen veszély esetén pedig a 112. A hozzátartozók is kérhetnek pszichológiai tanácsadást, amely segít feldolgozni a segítő szerep terheit.
Hogyan előzhető meg a depresszió? A mentálhigiénés öngondoskodás szerepe
A depresszió nem mindig előzhető meg, de a lelki ellenállóképesség tudatosan fejleszthető. A stresszt jól kezelő szokások, a saját szükségletek és értékek ismerete és a megküzdési készségek erősítése segít abban, hogy nehéz élethelyzetekben is stabilabban álljunk. Ebben pszichológiai tanácsadás is segíthet, nemcsak akkor, ha már kialakult a baj.
Elterjedt tévhit, hogy pszichológushoz csak súlyos problémával érdemes menni. A külső szempont korábban is segíthet abban, hogy egy helyzetet távolabbról lásson, felismerje az ismétlődő mintákat, vagy tehermentesítse a legfontosabb kapcsolatait. A mentálhigiénés öngondoskodás, akárcsak a rendszeres orvosi szűrés, tudatos befektetés a saját jóllétébe.
Miért a Corvin Pszichológiai Terápiás Központ a jó választás a depresszió kezelésére?
A Corvin Pszichológiai Terápiás Központ hálózatában pszichológusok, klinikai szakpszichológusok és pszichiáterek dolgoznak, és közülük többen kifejezetten a depresszió kezelésével foglalkoznak. Őket az oldal alján találja. Az adatlapjukon elolvashatja, milyen módszerrel dolgoznak, és személyesen vagy online fogadnak-e. Így Ön választ, a saját tempójában, és amit a helyzetéről elmond, azt a választott szakemberrel beszéli meg.
A terápiás kapcsolat Ön és a szakember között jön létre. Az első alkalom ismerkedés is: kiderül, jól tudnak-e együtt dolgozni. A konzultáció személyesen budapesti rendelőnkben (VIII. kerület, Üllői út 54., a Corvin-negyedben) és online is elérhető. Ha készen áll az első lépésre, válasszon az alábbi szakembereink közül, és foglaljon időpontot.
Erre a szolgáltatásra telefonon és online időpontfoglaló rendszerünkön keresztül is foglalhat időpontot!
Időpont foglaláshoz kattintson az alábbi gombra:
Vagy hívja az alábbi számot:
Bejelentkezés:
Hétfő
13:30-16:30 és 19:00-20:00
Kedd
16:00-20:00
Szerda és csütörtök
9:00-13:00
Péntek
15:00-19:00Ha a telefont éppen nem tudjuk felvenni, visszahívjuk Önt!






































































