Depresszió kezelése

Depresszió, amikor a világ „fekete-fehérben látszik”

Depresszió vagy lehangoltság?

A köznyelvben sajnos elcsépelt módon használjuk a depresszió kifejezést. „Olyan depis vagyok mostanában ”- hangzik el gyakran baráti beszélgetésekben.

Ez azonban megtévesztő lehet. Bár a közösségi média tökéletes fotói alapján úgy érezhetjük, hogy mindig boldognak kell lennünk, az átmeneti negatív hangulat nem kóros jelenség. Bárkit érhet frusztráció, kudarc, veszteség. Gondoljunk csak egy nehéz munkanapra, egy szeretett személy elvesztésére vagy egy sikertelen vizsgára, emiatt lehetünk lehangoltak, kedvetlenek szomorúak. Szerencsés esetben néhány nap, hét alatt hangulatunk rendeződik, tudjuk tenni dolgunkat, örülünk szeretteinknek, hobbinknak.

A depresszió tünetei

Előfordulhat azonban, hogy látszólag különösebb ok nélkül vagy épp összeadódó stresszorok hatására az illető hangulata tartósan (több mint két hét) negatív fekvésű marad és érdeklődését, örömét veszti korábban szeretett tevékenységeiben (pl. munka). A  klinikai depresszió többféle súlyosságú lehet, tünetei pedig változatos képet mutathatnak.

Az előbb említett vezető tünetek mellett megjelenhet: alvászavar, hízás, fogyás, a szexuális érdeklődés csökkenése, rossz közérzet a személyes higiéné elhanyagolása.

A depressziós ember koncentrációja, memóriája esetenként romlik, szétszórt lesz. Sokszor a legapróbb dolgokban döntésképtelen. Rágódik múltbeli eseményeken, aránytalanul nagy bűntudatot érez hibái miatt. Önmagát torzított módon, túlzottan negatívan éli meg, jövőjét illetően pesszimista, reménytelen. Legsúlyosabb esetben öngyilkossági kísérlet vagy pszichotikus tünetek (a valósággal való kapcsolat elvesztése) is előfordulhatnak.  

A hatékony terápia feltétele a korrekt diagnózis felállítása, mely mindig  pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus feladata. Ha úgy érezzük, hogy mi magunk vagy családtagunk társas szerepeinek nem tud többé megfelelni, esetleg életveszélyben van, feltétlenül kérjünk segítséget.

Depresszióhoz társuló szorongás és szerhaszálat

Sokan a hangulati tünetek mellett szorongásos tünetekkel is küzdenek (pl. szorongásos depresszió, pánik zavar, fájdalom szindrómák), emiatt fordulnak elsődlegesen szakemberhez.

A rejtett szorongásos, depressziós tünetek enyhítésére sajnos társadalmilag is elfogadottá vált a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, ami függőséghez vezethet.

A depresszió kiváltó okai

Depressziós tünetek hátterében hormonális elváltozás (pl. pajzsmirigy-alulműködés), gyógyszer-mellékhatás (pl. biológiai terápiák),  is állhat így  depresszió kezelése előtt belgyógyászati kivizsgálás javasolt.

A depresszió kialakulásában egyaránt szerepet játszhat a genetika (pl.: családban előforduló depresszió)  neurobiológiai elváltozások (pl. alacsonyabb szerotonin szint az agyban), hormonális változások (pl. szülés), szezonális hatások (pl. téli sötétség) bizonyos személyiségvonások (pl. pefekcionizmusra való hajlam), nehéz életesemények (pl. veszteségek, betegségek) és életciklus-változások (pl. nyugdíjazás, gyerekek elköltözése otthonról).

A depresszió kezelése

Lévén, hogy nem lustaságról vagy akaratgyengeségről van szó a depresszió leküzdése nem kizárólag a páciens „feladata”, hanem pszichiáteri, pszichológusi segítséget igényel.

Depresszió kezelésében  gyógyszeres terápiát, pszichoterápiát és a kettő kombinációját is alkalmazzák. Pszichiáter szakorvos által megfelelően beállított gyógyszerek mellett (pl. antidepresszánsok, altatók szorongásoldók) a tünetek megszűnését, csökkenését várjuk. Pszichoterápiában szakembertől, módszertől, szemlélettől függően a tünetekre vagy a személyiség átstrukturálására vagy támogatására helyezzük a hangsúlyt. Kombinált terápiában a tünetek mérséklése révén a páciens hozzáférhetőbbé válhat (pl. kevésbé szorong) a pszichoterápiás munkára.

A depresszió megelőzése

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy „lelki immunrendszerünk” optimális működéséért magunk is sokat tehetünk. A megfelelő stresszkezelés, hatékony megküzdési képességek elsajátítása kulcsfontosságú a mentálhigiéné megóvásához. Ebben segítségünkre lehet egy pszichológus, aki segít közelebb kerülni valós szükségleteinkhez, értékeinkhez. Népszerű tévhit, hogy pszichológushoz csak beteg emberek járnak. Sokszor néhány alkalom pszichológiai tanácsadás is elegendő,  hogy a problémát kicsit távolabbról lássuk, mozgósítani tudjuk erőforrásainkat, tehermentesítsük kapcsolatainkat.

Bencsik Barbara, pszichológus, felnőtt klinikai szakpszichológus-jelölt