Szorongás kezelése

A szorongás az emberi élet természetes velejárója, egy normális reakció a kihívást jelentő vagy veszélyes helyzetekre. Ám amikor ez az érzés krónikus formát ölt, túlzott mértékűvé válik, és akadályozza a mindennapi élet működését, akkor szorongásos zavarról beszélünk. A szorongás kezelése ebben az esetben elengedhetetlen, mivel a kezeletlen szorongásos zavarok jelentősen rontják az életminőséget, testi és lelki tüneteket egyaránt okoznak.

Szorongásos zavarok fajtái

A pszichiátriai klasszifikációk (DSM-5, BNO-11) többféle szorongásos zavart különböztetnek meg, amelyek eltérő tünetekkel és lefolyással járnak:

• Generalizált szorongásos zavar (GAD): tartós, kontrollálhatatlan aggódás jellemzi a mindennapi dolgok miatt, legalább hat hónapon keresztül. A generalizált szorongás kezelése gyakran komplex megközelítést igényel.
• Pánikzavar: ismétlődő, hirtelen jelentkező pánikrohamokkal jár, melyek során a személy extrém félelmet, szívdobogást, remegést, légszomjat, és halálfélelmet él meg.
• Szociális szorongásos zavar (szociális fóbia): társas helyzetekben jelentkező szégyenérzet, elutasítástól való félelem. Az érintettek aztán gyakran elkerülik az ilyen szituációkat, ami hosszabb távon jelentősen beszűkíti szociális életüket.
• Fóbiák: konkrét tárgyaktól, állatoktól vagy helyzetektől való irracionális félelem, mint például a repülés vagy pókoktól való rettegés.
• Agorafóbia: olyan helyzetektől való félelem, ahol nehéz vagy kínos lenne a menekülés – például tömegközlekedés vagy zsúfolt helyek.
• Szeparációs szorongásos zavar: főként gyermekkorban jelentkezik, de felnőtteknél is előfordul. Jellemzője a túlzott félelem attól, hogy a személy elválik a számára fontos emberektől.

(Tágabb értelemben a szorongásos zavarokhoz sorolható a kényszerbetegség (OCD), és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) is. Előbbi úgy értelmezhető, mint egy visszatérő gondolat, cselekvés okozta szorongás, feszültség, utóbbi pedig mint rendkívüli (pszicho)trauma után, az emlék okozta szorongás).

E zavarok mögött gyakran traumatikus élmények, munkahelyi stressz, vagy krónikus stressz állhat.

Szorongás kialakulásának kiváltó okai: szorongás lehetséges háttere

A szorongás kialakulásának okai összetettek, és több tényező együttes hatásából állnak össze:

• Biológiai tényezők: genetikai hajlam, idegrendszeri szabályozási zavarok, agyi neurotranszmitterek működési zavara, például a szerotonin, GABA és noradrenalin rendszerek működési hibája. A  HPA (hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg) -tengely szabályozásának zavara, így a vérnyomás, szívverést szabályozó rendszer túlaktiválódhat stressz hatására.
• Pszichológiai okok: negatív gondolkodási sémák, alacsony önértékelés, rosszul működő megküzdési mechanizmusok és szorongást kiváltó negatív életesemények feldolgozatlansága.
• Környezeti hatások: gyermekkorban elszenvedett bántalmazás, elhanyagolás, szülői minta, családi szorongásos zavar jelenléte. Később felnőttkorban a stressz okozta szorongás gyakori kiváltó ok, így stresszes élethelyzetek, mint például a munkahelyi túlterheltség, veszteségek.
• Életmódbeli tényezők: a koffein túlzott fogyasztása, alváshiány, mozgáshiány, és a túlzott ingerbevitel (digitális eszközök, közösségi média), stimuláns szerek használata súlyosbíthatják a szorongásos tüneteket.

A szorongás hátterében gyakran rejtett érzelmi feldolgozatlanság, gyász vagy elnyomott harag áll. Fontos megérteni, hogy a szorongás nem gyengeség, hanem egy kezelést igénylő állapot.

Szorongás tünetei: milyen panaszokat okozhat

A szorongás tünetei rendkívül sokrétűek, és testi, pszichés, érzelmi és viselkedési panaszokat egyaránt magukban foglalnak.

Testi tünetek

• Szapora szívverés, remegés, izzadás
• Légszomj, légzés nehézség, fulladásérzés
• Émelygés, gyomor- és emésztési problémák
• Fejfájás, izomfeszülés, magas vérnyomás
• Alvászavar, kimerültség, fáradékonyság

Lelki és pszichés tünetek

• Állandó aggodalom, túlzott félelem
• „Befeszült” érzés, idegesség
• Döntési nehézségek, figyelemzavar
• Az a benyomás, hogy valami rossz fog történni

Viselkedéses tünetek

• Társas helyzetek kerülése
• A szorongást keltő helyzetekre elkerülő viselkedés, rituálék (pl. gyakori ellenőrzés)
• Függőség a „biztonságot nyújtó” személyektől vagy szituációktól

A szorongás következtében jelentkező panaszok sokszor testi betegség látszatát keltik, de a háttérben mégis gyakran pszichés eredet húzódik meg.

Szorongás kezelése: mi segíthet a szorongás ellen

A szorongásos zavarok kezelése összetett folyamat, amelynek célja a szorongásos tünetek enyhítése, a kiváltó tényezők azonosítása, és a mindennapi működés helyreállítása.

Pszichoterápia, pszichológiai támogatás, tanácsadás

Elsődleges fontosságú a pszichoedukáció, vagyis az érintett páciensek részletes felvilágosítása. Például a pánikrohamok mechanizmusáról, mibenlétéről való tudás sokszor már önmagában rengeteget segít a páciensnek, a tünetek csökkenését, jobb kezelését hozza.

Több speciális pszichoterápiás módszer bizonyítottan hatékony a szorongásos zavarok kezelésében: így a relaxációs terápiák (autogén tréning, hipnózis), a kognitív viselkedésterápia (CBT),  családterápia, valamint a pszichodinamikus terápiák is. Ezek vezetését képzett képzett szakemberek (pszichológusok, pszichoterapeuták) végzik.

A hatékony terápiák gyakran használják a kognitív torzítások felkutatását és kognitív újrastrukturálás eszközét; viselkedéses aktivációt, azaz az elkerülési minták pozitív tevékenységekre való felcserélését; a szorongást kiváltó helyzetekkel való fokozatos szembenézést (expozíciós terápia); mindfulness alapú stresszcsökkentés eszközét is.

Gyógyszeres kezelés

Gyógyszeres kezelés javasolt, ha a tünetek súlyosak vagy a pszichoterápia önmagában nem hoz elég javulást.

• SSRI-k (szelektív szerotonin visszavétel-gátlók) és SNRI-k, antidepresszánsok: első választandó szerek, hosszú távon hatékonyak
• Benzodiazepinek: gyors hatásúak, de függőséget okozhatnak, ezért rövid ideig használhatók
• Béta-blokkolók: elsősorban szociális helyzetek miatti fizikai tünetekre, mint pl. remegés vagy heves szívverésre használandók.

A megfelelő kezeléssel a legtöbb esetben jelentős javulás érhető el.

Életmódbeli változtatások

A szorongás kezelésére nemcsak gyógyszerek, hanem életmódbeli tényezők is kiemelkedő szerepet játszanak.

• Rendszeres testmozgás: serkenti az endorfinok termelését, csökkenti a stresszt, javítja az alvást
• Relaxációs technikák, mint a mély légzés, progresszív izomrelaxáció, vizualizációs gyakorlatok
• Jóga és mindfulness meditáció: segítenek a jelenre koncentrálni, csökkentik az automatikus negatív gondolatokat
• Megfelelő alvás és egészséges táplálkozás, a koffein és alkohol csökkentése
• Támogató társas kapcsolatok, közösségi élmények, tanácsadás

Tipp szorongás esetén

• Vezess szorongásnaplót – segíthet felismerni a szorongást kiváltó helyzeteket
• Használj stresszoldó technikákat naponta (pl. rövid meditáció)
• Kerüld az önhibáztatást – a szorongásos betegség nem jellemhiba
• Ne halogasd a szakemberhez fordulást – egy pszichiáter vagy pszichológus segíthet a kezelésében

Szorongás kezelésével foglalkozó szakemberek:

Bátai Domonkos, Bene Zsuzsanna, Bodnár Helga, Bognár Vivien, Bönöczk Orsolya, Borbély Judit, Egey Kornél, Fekete Sándor Róbert, Gattyán Norbert, Molnár-Gábor Dalma, Nagy Vivien, Paksa Éva,  Prcsity Violetta, Szász Orsolya, Szenetes-Hajler Brigitta, Szvák Judit, Toma Mónika, Tóth Laura, Vig Luca

Enyhe fokú szorongás kezelésével foglalkozó szakemberek:

Hajdú Rebeka, Janovics Ferenc, Karvalics Dóra, Kőrösy Sára, Mendi Rózsa, Moldoványi Csilla, Sebestyén Johanna, Szőke Lilla, Tatár Blanka, Tusor Lilla, Valkár Anna, Zsolnai Ágnes