Mi is a pánikbetegség?
A pánikbetegséget a szorongásos zavarok között találjuk, ugyanis hirtelen, látszólag kiváltó ok nélkül epizodikusan jelentkeznek az intenzív, szorongásos tünetek.
A pánikrohamot megtapasztalók többek között heves szívdobogásról, szívverésről, izzadásról, remegésről, torokszorításról, fulladás érzésről, mellkasi fájdalomról, hányingerről, hidegrázásról, vagy kontrollvesztésről, illetve intenzív halálfélelemről számolhatnak be. A tünetek fellépése önmagában még nem jelenti azt, hogy az illető pánikbeteg. A diagnózis felállításához ugyanis több tünet együttes fellépése, illetve azok újbóli megjelenése miatti későbbi folyamatos aggodalom, s emiatt a viselkedés megváltozása szükséges. A pánikbetegség éves szinten számos európiai országban a serdülők és a felnőtt lakosság 2-3%-át érinti. A zavar jellemzően két-háromszor gyakrabban jelentkezik nők körében, valamint 20 és 30 éves kor között indul.
Miért fontos a pánikzavar kezelése?
A pánikrohamot átélők gyakran tartanak egy újabb roham bekövetkezésétől, melynek következtében előfordulhatnak különböző, a viselkedésben bekövetkező változások, mint például egyes helyzetek, szituációk elkerülése. Így előfordulhat, hogy az érintett személy a pánikroham újbóli megjelenésétől való félelméből adódóan nem mer tömegközlekedésre szállni; elkerüli a zsúfolt tereket, vagy csak kísérettel képes elhagyni otthonát; megszakítja korábbi kapcsolatait; felhagy a korábban végzett fizikai tevékenységekkel.
Szintén gyakori, hogy a pánikrohamokat különböző, ún. pszichoaktív szerek (alkohol, gyógyszerek, drogok) segítségével, vagy éppen ellenkezőleg, bizonyos gyógyszerek elhagyásával (melyekről az egyén azt feltételezi, hogy szerepet játszhat a rohamok megjelenésében) igyekeznek a zavarral küzdők kontrollálni.
A betegség megjelenhet önállóan, de gyakran társulnak hozzá egyéb pszichés megbetegedések is: más típusú szorongásos zavarok; hangulatzavarok, depresszió; kényszerbetegség; különböző szerek használata; valamint testi-szervi betegségek. A krónikusan, hosszú ideje fennálló pániktünetek önmagukban is magas rizikót jelentenek az öngyilkosságra nézve, mivel az érintett személy tartósan azt érzi, hogy nem képes megküzdeni, kontrollálni a tüneteket.
A tünetek súlyosbodása tehát nemcsak a mentális, hanem a fizikai állapotra is hatást gyakorol, s problémákat okozhat az önálló életvitel, a társas kapcsolatok folytatásában, valamint veszélyezteti a munkaképességet is. Ha a pániktünetek fellépését követően Ön is észleli, hogy megváltozik korábbi életvitele, viselkedése, érdemes mielőbb felkeresni egy pszichiáter szakorvost és pszichológust.
Hogyan történik a pánikbetegség kezelése?
A súlyosabb formájú, krónikusan fennálló pánikbetegséget ideális esetben gyógyszeresen és pszichoterápiásan is érdemes kezelni. A leghatékonyabb gyógyulást a két terápia együttese adja: az ún. farmakoterápiás (gyógyszeres) kezelés segít csökkenteni a pánikrohamokat és a később fellépő szorongásos tüneteket, míg pszichoterápia a zavar kialakulásához hozzájáruló pszichés tényezőket tárja fel. Az utóbbi megközelítés szerint különféleképpen értelmezhető és kezelhető terápiásan a pánikzavar.
A tünetek kialakulásában többek között szerepet játszhatnak tudattalan belső pszichés konfliktusok; a testi tünetek téves, ún. katasztrofizáló értelmezés és az alacsony önhatékonyság együttese; kiemelhető a veleszületett neurofiziológiai sérülékenység és ebből adódóan a társas kapcsolatok zavara (mivel a személy tévesen értelmez egyes jelzéseket, érzéseket, szándékokat); korai traumatikus események, kapcsolati veszteségek és kötődési zavarok; valamint diszfunkcionális családi minták, kapcsolatok (a családtagok túlságosan egymás életébe fonódnak, a konfliktusokba további személyeket vonnak be, vagy ennek ellenkezőjeként merevek a tagok közötti határok) szerepe is.
A pszichológus szakemberrel való közös munka során a cél a zavar kialakulásában szerepet játszó egyéni tényezők feltárása és a pszichés folyamatok átdolgozása.
Nagy Nikolett, pszichológus, felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt
Pánikbetegséggel foglalkozó szakembereink:
Bencsik Judit, Bodnár Helga, Egey Kornél, Farkas Edit, Dr. Kellermann Mónika, Kolosváry Eszter, Paksa Éva, Szász Orsolya, Tábit Sarolta, Toma Mónika, Tóth Laura, Valkár Anna
Időpont egyeztetéshez kérjük hívja az alábbi számot:
(mobilról kattintva azonnal hívható)
