Munkahelyi kiégés kezelése

A munkahelyi kiégés fogalma egyre elterjedtebbé vált az elmúlt évtizedekben, a mai modern, felgyorsult társadalmunkban sok embert érintő problémává vált. Azonban, hogy mit is jelent pontosan, milyen jellemzői vannak, hogyan ismerhető fel és előzhető meg – ezt jóval kevesebben tudják.

Mi is a munkahelyi kiégés (burnout)?

A kiégés tulajdonképpen olyan krónikus munkahelyi stressz következménye, melyet nem kezeltek megfelelő módon. Legfőbb jellemzői az érzelmi kimerültség érzése, a személyes teljesítménnyel szembeni csökkent elégedettség, továbbá a deperszonalizáció. Ez utóbbi negatív, cinikus, távolságtartó magatartást jelent azokkal az emberekkel szemben, akikkel munkánk során kapcsolatba kerülünk, akiknek segítséget nyújtunk. A kiégés ugyanis leggyakrabban a segítő szakmákban tevékenykedő embereket érinti (tanárokat, nővéreket, orvosokat, szociális munkásokat). Fontos azonban kiemelni, hogy a kiégést más területeken dolgozók is megtapasztalhatják, függetlenül a munka jellegétől.

Különböznek az álláspontok azzal kapcsolatban, hogy a kiégésre egyedi betegségként tekinthetünk-e, avagy a depresszió egyik formájaként. Ugyanis a kiégés egyfajta depresszív állapotot eredményez, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a két pszichés állapot között. Ami mégis megkülönbözteti a kiégést a depressziótól, illetve más pszichés állapotoktól (pl. szorongástól) az tulajdonképpen a kiváltó okban keresendő, hiszen a kiégés minden estben munkahelyi stressz következménye.

Mik a munkahelyi kiégés tünetei?

A kiégés igen sok területen befolyásolhatja jóllétünket. Krónikus fáradtságot, érzelmi kimerültséget élhetünk meg, előfordulhatnak emlékezeti, illetve koncentrációs zavarok, aminek következtében szétszórtnak, pontatlannak érezhetjük magunkat.

Gyakori még továbbá, hogy elveszítjük érdeklődésünket, lelkesedésünket a dolgok irányába, cinikussá, akár agresszívvá is válhatunk.

Emellett a kiégés velejárói lehetnek egyes szomatikus tünetek, úgymint krónikus fejfájás, gyomor és bélrendszeri rendellenességek (pl. hasmenés, irritábilis bélszindróma), vagy akár kardiovaszkuláris megbetegedések, például szívritmuszavar vagy magas vérnyomás.

A kiégés nem pusztán pillanatnyi tüneteket okoz, és nem csak a fizikai egészségünket veszélyeztetheti hosszútávon, hanem hatással lehet a szociális életünkre, munkahelyi és magánéleti kapcsolatainkra egyaránt. Ugyanis a depresszív állapot, kedvtelenség, kimerültség érzésének következtében egyre jobban elszigetelődhetünk másoktól, elmagányosodhatunk. A negatív érzelmi állapot miatt egyre gyakoribbá válnak a munkából való késések, távollétek, aminek következtében munkáltatói szemszögből megbízhatatlanná válhatunk, elveszíthetjük állásunkat. Sőt, a kiégés akár a szexuális életünket is befolyásolhatja negatív módon.

Mi okozza a munkahelyi kiégést?

A hétköznapok során sokszor találkozhatunk olyan külső tényezőkkel, melyek befolyásolhatatlannak, bejósolhatatlannak tűnnek, illetve meghaladják képességeinket, erőforrásainkat. Ezeket nevezzük összefoglaló néven stresszoroknak, melyek hosszútávon pszichológiai stresszállapotot hozhatnak létre. Munkahelyünkön rengeteg ilyen külső tényező vesz minket körül és amennyiben nem sikerül ezekkel megfelelő módon megküzdeni, hosszútávon kiégéshez vezethetnek.

Mik lehetnek munkahelyi stresszorok?

Feladathoz kapcsolódó stresszorok:

Az (emocionális) kimerültség érzését sok esetben okozhatják olyan feladatok, mely során az egyén azt tapasztalja, hogy a belefektetett energiája, erőfeszítése nem fog megtérülni. Gyakran érezhetik ezt például az egészségügyben dolgozók, mikor egy olyan beteggel kell foglalkozniuk, akinek nagyon csekély az esélye a gyógyulásra.
Fokozott stresszállapotot okozhat továbbá az is, ha úgy érezzük, hogy túl magasak az elvárások, és ennek következtében túl kell teljesítenünk (ez elsősorban a versenyszférára jellemző, gazdasági, informatikai területeken). Előfordulhat továbbá az is, hogy az erőfeszítéseinket nem értékelik megfelelő módon, alacsony juttatásokban részesülünk.

Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok:

Jelentős stresszt élhetünk meg olyankor, amikor nem megfelelőek a munkakörülmények, például folyamatos zajban kell végeznünk a feladatainkat, vagy túl sok ember vesz minket körül. Fokozhatják negatív érzéseinket, ha nem tudunk lépést tartani a változó körülményekkel, technikai fejlődéssel. Mindezek nem pusztán ahhoz vezethetnek, hogy kényelmetlenül érezzük magunkat, nem szívesen járunk be dolgozni, hanem a koncentrációs képességünket, figyelmünket is jelentős mértékben ronthatja. Mindez ahhoz vezethet, hogy feladatainkat nem tudjuk megfelelően elvégezni. A minőségi vagy mennyiségi alulteljesítés hosszútávon pedig krónikus stresszt alakíthat ki, mely kiégéshez vezethet.

A munkahelyi szereppel összefüggésbe hozható stresszorok:

A munka világában sokszor kényszerülhetünk olyan szerepek felvételére, melyek nehezen összeegyeztethetőek a saját magunkról alkotott képpel. Érezhetjük úgy, hogy nincsenek meg a megfelelő képességeink az adott pozíció, szerep betöltésére. Egy vezetői pozícióba való kerülés során továbbá nehézséget jelenthet az is, hogy hogyan viszonyuljunk korábbi munkatársainkhoz. Jelentős stresszforrást jelenthet továbbá az is, ha a munkahelyünk által képviselt értékek, vagy a vállalati politika nehezen összeegyeztethető személyes meggyőződéseinkkel, konfliktusba kerülnek egymással. Ebben az esetben döntenünk kell a két nézőpont között vagy kompromisszumot kell kötnünk. Ezek a helyzetek sok lemondással járnak és fokozhatják negatív érzéseinket, stresszszintünket.

Hosszútávon az aszimmetrikus, egyoldalú kapcsolatok is fokozott stresszhez, rossz érzésekhez vezethetnek. Ez elsősorban a szociális szférában dolgozó személyeket érinti, hiszen munkájuk során minden esetben ők a segítségnyújtó személyek, a szerepek felcserélhetetlenek, mely elidegenedést, cinikus viselkedést eredményezhet az emberekkel szemben.

Milyen lehetőségek vannak a munkahelyi kiégés megelőzésre, terápiára?

A megfelelő munkakörnyezet kialakítása, illetve az egyén stressztűrő képességének fejlesztése egyaránt fontos abban, hogy megakadályozzuk a kiégés kialakulását.

A kiégés egyes tüneteit gyakran gyógyszerek segítségével kezelik, például antidepresszánsokkal, szorongáscsökkentőkkel. Terápiás kezelések során a kiégéssel küzdő személyek elsősorban relaxációs, stresszkezelésre alkalmas technikákat sajátítanak el, megtanulják, hogy hogyan csökkenthető a frusztráció. Hangsúlyt fektetnek továbbá arra is, hogy hogyan tudják fenntartani kapcsolataikat, illetve olyan képességeket is elsajátítanak, melyet elsősorban munkahelyükön kamatoztathatnak. Például megtanulják, hogy hogyan érdemes kialakítani megfelelő időbeosztást, a feladatok struktúráját, illetve fejlesztik kommunikációs készségüket, például megtanulnak nemet mondani, igényeiket kifejezni.

Összefoglalva tehát a kiégés negatív hatással van hosszútávon a lelki, illetve a fizikai egészségünkre, szociális kapcsolatainkra. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy időben észrevegyük a jeleket és amennyiben úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk a megküzdésben, keressük bizalommal szakember segítségét.

Kiss Dorottya Mária

Források:

• Bianchi, R., Schonfeld, I. S., és Laurent, E. (2015). Is it time to consider the “burnout syndrome” a distinct illness?. Frontiers in public health, 3, 158.
• Smith E.R., Mackie D.M., Claypool H.M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.
• Weber, A. és Jaekel-Reinhard, A. (2000). Burnout syndrome: a disease of modern societies?. Occupational medicine, 50(7).
• What is Burnout Syndrome (BOS)? (2016). American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, 194(1), P1–P2.

Munkahelyi kiégéssel foglalkozó szakembereink:

Bencsik Judit, Kolosváry Eszter, Moldoványi Csilla, Prcsity Violetta, Sebestyén Johanna, Tóth Laura, Valkár Anna