Egy orvosi diagnózis megváltoztathatja egész életünket, hiszen alkalmazkodnunk kell az új helyzethez; emellett a gyógyszerszedés, gyakori kórházlátogatás felboríthatja mindennapjainkat, megszokott rutinunkat. Szembe kell néznünk a változásokkal és azokkal a veszteségekkel, melyeket a betegség magával hoz. Ez nem könnyű feladat és sok időbe telhet az elfogadás.
Mit nevezünk krónikus betegségnek?
Krónikus betegségeknek olyan hosszú lefolyású – legalább 1 éven keresztül tartó egészségügyi állapotokat nevezünk, melyek folyamatos orvosi és gyógyszeres ellátást igényelnek, emellett korlátozzák a hétköznapi tevékenységeket a tünetek által.
Krónikus betegségek közé tartozik például a szívbetegség, rák, tüdőbetegségek, stroke, 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór, de ide sorolható még az asztma vagy a magas vérnyomás is.
A diagnózis, mint veszteség
A modern világban az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az átlagos élettartam egyre hosszabb, hiszen képesek lettünk különböző betegségek gyógyítására, tüneteinek csökkentésére és enyhítésére. Manapság már egy korábban gyógyíthatatlan betegséggel is sokáig együtt tudunk élni, mely a korábbi történelmi korokra nem volt jellemző.
Ez egy hatalmas lehetőség a modern ember számára, azonban egyben új kihívást is jelent. Hiszen korábban nem volt feltétlenül szükség olyan megküzdési mechanizmusok kialakítására, amelyek azt a célt szolgálták, hogy egy betegséghez alkalmazkodni tudjunk mind mentálisan, mind fizikailag. Egy krónikus betegséggel való szembesülés esetén ugyanis hasonló gyászfolyamatok indulnak el, mint mikor egy szeretett személyünk eltávozik életünkből. A beteg családi környezetének ugyanolyan lesújtó a hír és nekik is szembe kell nézni a betegséggel járó veszteséggel.
Milyen veszteséggel kell szembenéznünk?
Fizikai veszteségek
A gyászfolyamat akkor veszi kezdetét, mikor a beteg, illetve a családja először megtapasztalja a betegséggel együtt járó változásokat, veszteségeket. Ez általában a fizikai tünetek erősödésével együtt jelenik meg, amikor a korábban egyszerűnek tűnő hétköznapi tevékenységekben a beteg segítségre szorul. Például az első alkalom, amikor fel kell kísérni őt a lépcsőn, vagy segíteni kell az étkezésben, vagy egyéb higiéniai feladatok ellátásában.
A fizikai tünetek, illetve a gyógyszeres kezelések gyakran erős fájdalommal járnak együtt, ami miatt a mozgás is egyre nehezebbé válhat. Emellett előfordulhat az is, hogy a tünetek vagy a kezelések a beteg külsőjének megváltozásához vezetnek (pl. kemoterápia), ez szintén olyan veszteség, amivel nehéz szembenézni. A külső megváltozása ráadásul folyamatosan emlékezteti a beteget, illetve a környezetét a beteg rossz állapotára.
Hétköznapi rutin felborulása
A folyamatos orvosi kezelésekre járás, valamint az egyre erősödő fizikai korlátok a beteg, illetve a családja számára is a megszokott hétköznapok felborulását eredményezik. Ki kell alakítani egy új rendszert, hiszen már az egyszerű dolgokban is segítségre szorulhat a beteg. Mindez nagy áldozatokkal jár. Előfordulhat, hogy a betegnek le kell mondania olyan tevékenységekről, hobbikról, amikben korábban kedvét lelte, lehetséges, hogy a munkahelyét is el kell hagynia. A család részéről a beteg támogatása pedig sok idővel és lemondással jár, nekik is át kell szervezniük hétköznapjaikat.
A krónikus betegségek gyakran a személyes tér megváltozásával is együttjárnak, hiszen előfordulhat, hogy a lakóhely átalakítását követeli meg, például speciális ágyra, vagy szobavécére van szüksége, át kell alakítani a helyiségeket annak megfelelően, hogy könnyebben hozzáférhetővé váljanak.
Társas veszteségek
A kiszolgáltatottság érzése, a folyamatos fájdalmak átélése, illetve a mozgás egyre nehezebbé válása az aktivitás általános csökkenéséhez vezet. Az általános diszkomfort érzet következtében nem biztos, hogy úgy tudja élvezni a szociális interakciókat, mint korábban, megváltozhatnak igényei, kisebb lehet a motivációja arra, hogy elmenjen otthonról, így többet van otthon, egyedül. Előfordulhat az is, hogy szégyelli állapotát, ezért nem szívesen találkozik régi ismerőseivel, vagy egyszerűen az állapota nem teszi lehetővé, hogy elmenjen otthonról, így az egyetlen lehetőség a közösségi élet kialakítására, ha meglátogatják otthonában. A megváltozott társas igényekhez való alkalmazkodás a család és a barátok számára is nehéz lehet.
Érzelmi veszteségek
Látható tehát, hogy egy krónikus betegség mennyi veszteséggel és lemondással jár, ami érzelmileg nagyon megterhelő lehet a beteg, illetve a környezete számára.
A beteg úgy érezheti, hogy teljes mértékben elvesztette a kontrollt élete felett, hiszen környezete segítségére szorul. A tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése szomorúságot, depressziót vagy pánikot válthat ki. Emellett bűntudatot is érezhet amiatt, hogy családjának áldozatokat kell hoznia érte, úgy érezheti, hogy teher mások számára.
Az életminőség változása, valamint a veszteségek, amikkel nap mint nap szembe kell nézni átjárhatja a beteg egész életét, akár személyisége is megváltozhat egy krónikus betegsége esetén. Ezeket az érzéseket nem minden esetben könnyű kifejezni, úgy érezheti, hogy a környezetében senki nem képes megérteni, hogy min megy keresztül, úrrá lehet rajta a magányosság érzése. Mindezek mellett bizonyos krónikus betegségek esetén a halál gondolata nagyon közel kerülhet a beteghez, a halálfélelem nagymértékű szorongást eredményezhet.
Hogyan segít a pszichológus?
Egy pszichológus szakember segít a betegnek és a családjának a krónikus betegséggel való érzelmi megküzdésben, a betegséggel együtt járó veszteségek, illetve gyász feldolgozásában.
Minden emberre egyéni érzelmi reakciómintázat lehet jellemző egy krónikus betegség bekövetkezésekor, az érzelmek szubjektivitása miatt még azonos diagnózis esetén sem jósolható meg pontosan, hogy mit fog átélni a beteg, illetve milyen lelki szükségletei lesznek.
A pszichológusok éppen ezért minden esetben igyekeznek megtalálni a segítésnek azt az útját, amely leginkább alkalmazkodik a beteg érzéseihez. Segíthetnek megküzdeni a negatív érzésekkel, új célok és motivációk megfogalmazásában, a magány érzésének feldolgozásában, a haláltól való szorongás csökkentésében, valamint a betegség elfogadásában és az új helyzethez való alkalmazkodásban. Emellett a pszichológus szakemberek a beteg családjának, közeli hozzátartozóinak is segítséget tudnak nyújtani, hogy a krónikus betegség következtében megváltozott élethelyzethez megfelelő módon tudjanak viszonyulni.
Amennyiben Önnek, vagy hozzátartozójának segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!
Kiss Dorottya Mária
Források:
- Bernell, S., & Howard, S. W. (2016). Use your words carefully: what is a chronic disease?. Frontiers in public health, 4, 159.
- Borst, J. M., & Mucsi, G. (2010). A krónikus betegségekkel járó gyász, veszteség, és az ezekkel való megküzdés. Kharón, 4, 24-42.
- Diet, W. H. O. (2003). Chronic Diseases. Geneva: World Health Organization.
Krónikus betegségek kísérésével foglalkozó szakembereink:
Egey Kornél, Gajdos Panna, Moldoványi Csilla, Paksa Éva, Pigniczkiné dr. Rigó Adrien, Tábit Sarolta, Tusor Lilla
Időpont egyeztetéshez kérjük hívja az alábbi számot:
(mobilról kattintva azonnal hívható)
