Tényleg minden rendben? – avagy miért nehéz szembenézni konfliktusainkkal
Mitől lehet könnyebb vagy nehezebb mindennapi konfliktusaink kezelése? Ha betartjuk a szabályokat, elkerülhetjük-e a küzdelmet? Szégyellnünk kell-e kapcsolati konfliktusainkat, vívódásainkat, belső küzdelmeinket, munkahelyi nehézségeinket?
Társadalmi normáinkban egyfajta kettősség jellemzi az emberi konfliktusokhoz való viszonyulást. Míg az irodalom vagy a filmművészet ábrázolásaiban, vallási tanításainkban a konfliktusok kulcsszerepet játszanak – rajtuk keresztül mutatva be legtöbbször a társadalom elvárásaihoz való alkalmazkodás fontosságát -, normarendszereink jellemzően olyan világot idealizálnak, amelyben a szabályokat betartva nem szükségszerű szembenéznünk konfliktusokkal. Vagyis ha betartjuk a szabályokat, elkerülhetjük a küzdelmet. Az „igazságos világ” filozófiai modelljében igen.
A valóság körülöttünk ugyanakkor teljesen más képet mutat. Mi több, küzdelmeink, összeütközéseink olyan gyakori, természetes velejárói mindennapjainknak, hogy sok esetben nem is tudatosítjuk magunkban, milyen szerepet játszunk kialakulásukban, avagy kudarcainkhoz milyen út vezetett. Létezésük, a velük való szembenézés alapvetően szükséges személyiségünk formálódásához, fejlődéséhez.
Munkahelyi konfliktusok, konfliktuskezelési tréning
A munka világában az információs túlterheltségből, szervezeti változások generálta bizonytalanságból, hatalmi harcokból, elégtelen kommunikációból, nem kellőképp tudatosított szerepekből vagy rosszul értelmezett elvárásokból kialakuló konfliktusok sokkalta nagyobb terhet rónak ránk, mint néhány évtizeddel korábban.
Mindezek a hatások törvényszerűen külső és belső konfliktusokhoz vezethetnek. Ezek felismerése nyomán egyre több szervezet nyújt támogatást konfliktuskezelési tréningeken alkalmazottainak, amelyek keretein belül megtanulható annak felismerése, milyen jellegzetes konfliktushelyzetek alakulnak ki körülöttünk, ezek milyen kommunikációs vagy viselkedéses stratégiák – szerencsétlen esetben játszmák – hatására erősödnek fel, vagy állandósulnak.
A tréningek segítségével megtanulhatják az egyes konfliktuskezelési módok jellemzőit, illetve azt, hogyan alkalmazzák tudatosan azokat. A konfliktusokkal felkészülten szembenézni képes munkavállalók kevésbé vannak kitéve a foglalkozási stressz hatásának is, így kevésbé veszélyezteti őket a kiégés (burn out jelenség) vagy kényszerülnek adott esetben orvosi kezelésre.
Magánéleti konfliktusok, konfliktuskezelés
A magánéleti konfliktusok szerteágazó világában ugyanakkor sokan kénytelenek egyedül megküzdeni a problémáikkal. Ilyen esetekben pedig különösen nehéz azoknak a helyzete, akik gyerekkorukban kénytelenek voltak súlyos családi konfliktusokat, bántalmazást, vagy ezekből eredő traumát megélni. Mindazok a hatások, amelyek szűkítik a konfliktus érintettjeinek látószögét, rugalmatlanná és gyérebbé teszik a kommunikációt, a helyzet feloldása ellen hatnak.
A megmerevedett, esetleg játszmákba torkolló konfliktusok pedig felőrölhetik a kapcsolatokat, melyekből a résztvevők úgy léphetnek ki, hogy ezeket a sikertelen megoldási mintákat viszik magukkal a következő kapcsolatba – megágyazva ezzel annak sikertelenségéhez.
De mi történik saját belső konfliktusaink kialakulása során? Ezekben az esetekben mélyen gyökerező meggyőződéseink, elveink, értékrendünk kerülnek összeütközésbe vágyainkkal, törekvéseinkkel, szükségleteinkkel. Ugyanakkor mivel mind vágyaink, mind az ezeknek gátját jelentő elveink, meggyőződéseink jelentős erőt képviselnek, a bennünk lezajló küzdelem is erőteljes érzelmeket szabadít fel. Ezen összeüközéseket pedig igen intenzív érzelmi jelenség kíséri, a bűntudat, melynek feloldatlansága tartós és mély nyomot hagyhat a személyiségünkön.
Lelkiismeretünk „fékező erejének” – avagy a fékrendszer hiányának – ugyanakkor komoly hatása van környezetünkre: ha lelkiismeretünk rendszere nem kellőképpen kialakult, szükségleteink kielégítésében sem emberi kapcsolataink, sem egyéb tényezők nem korlátoznak bennünket jelentősen.
A magunkkal hozott és gyerekkorunk során kialakult sémáinktól, kommunikációs adottságainkon át az elsajátított megküzdési mintákig sok tényező befolyásolhatja konfliktuskezelésben való hatékonyságunkat.
De hogyan hat ránk, ha – ahogy Popper Péter már 1970-ben megfogalmazta – „a konfliktus maga is lassanként patológiás tünetté válik a szemléletünkben”? Egyszerűbben megfogalmazva, ha a konfliktusok felszínre kerülése kockázatot jelent a munkahelyi környezetben, a családban, a párkapcsolatban, vagy – ahol jellemzően a legmélyebb szenvedést képesek vagyunk átélni – belső világunkban, önmagunkban. Ebben az esetben a konfliktust még több szégyen, düh, félelem, bűntudat, bizonytalanság, fájdalom, tehetetlenség, meg nem értettség kísérheti, vagyis a szenvedés hatványozódik.
Konfliktuskezelés fejlesztése
Rendkívül fontos, hogy ebben a helyzetben szakszerű támogatást kérhessen és kaphasson mindenki, akinek szüksége van rá. Abban az esetben, amikor a személyes konfliktus feloldása megreked, tartóssá válik az ezt kísérő negatív érzelmi állapot, veszélybe kerülhet a harmonikus magánélet vagy a munkára való képesség, esetleg alvászavar vagy testi tünetek jelennek meg, a pszichoterápiás támogatás tartós és hatékony segítséget nyújthat.
Moldoványi Csilla, pszichológus, munka- és szervezet szakpszichológus, személyközpontú terapeuta jelölt
Konfliktuskezeléssel foglalkozó szakembereink:
Bencsik Judit, Bodnár Helga, Bognár Vivien, Csökli István, Egey Kornél, Farkas Edit, Janovics Ferenc, Kolosváry Eszter, Moldoványi Csilla, Molnár-Gábor Dalma, Paksa Éva, Péntek Orsolya, Prcsity Violetta, Sebestyén Johanna, Sever Zsófia, Tábit Sarolta, Toma Mónika, Tóth Laura, Tusor Lilla, Valkár Anna, Vig Luca
Időpont egyeztetéshez kérjük hívja az alábbi számot:
(mobilról kattintva azonnal hívható)
