Gyermekpszichológus

A gyermekpszichológia története

A gyermekpszichológia nem a 21. század hozománya, története igen régre nyúlik vissza. Már a 19. század végén foglalkoztak a gyermekek pszichéjével, ugyanis a társadalom elégtelen működését a helytelen gyermekneveléssel hozták kapcsolatba. Vagyis a helyes gyermekneveléssel igyekezték orvosolni a társadalomban jelenlévő alapvető problémákat. A gyermekpszichológia a későbbi években is a nevelésre irányult, az oktatás reformjára törekedtek, illetve a szegény sorsú családok, vagy állami gondozásba vett gyerekek megsegítésére.

Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja kissé más megközelítésben fordult a gyermekek felé. Kidolgozta a fejlődési elméletét, ezenkívül sok esettanulmánnyal találkozhatunk, amikben Freud a leggyakrabban gyermekkori traumákra vezette vissza a kliens jelenkori problémáit (hisztéria, pszichoszomatikus tünetek). A pszichoanalízis hosszú időn át uralta a nyugati gondolkodásmódot, a gyermekekkel való foglalkozás során is sokáig az analitikus módszerek voltak az uralkodók. Azóta azonban nagyot fordult a világ, a gyermekpszichológián belül is sok változást figyelhetünk meg.

A gyermekpszichológus módszerei

Manapság a gyermek személyisége, fejlődése, jóléte és iskolai teljesítménye kerültek a pszichológusok figyelmének előterébe. A gyermekekkel való foglalkozás során a pszichológus számára a legfontosabb feladat, hogy megtalálja a közös hangot a gyermekkel, a saját nyelvén szólítsa meg. Hiszen a felnőttekkel ellentétben a gyermekek nem maguktól érkeznek a szakemberhez és emiatt a foglalkozások ellenállást válthatnak ki. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kisgyermek nem képes megfogalmazni a problémáit, nehézségeit, hiszen nyelvi, illetve kognitív akadályokba ütközhet.  

Leggyakrabban a játék nyelvén szólítják meg a pszichológusok a gyermekeket. A gyerekek ugyanis sokszor ahelyett, hogy beszélnének ,,kijátsszák” magukból a feszültségeiket, félelmeiket, nehézségeiket. Vagyis a játékban tetten érhetőek a jó és rossz érzések, a vágyak és a kreativitás.

A legtöbb gyerek szeret rajzolni, lebilincseli őket a mese és a zene, ezért a gyermekpszichológusok gyakran alkalmazzák ezeket a módszereket a terápia során, hogy megismerjék, feltárják a gyermek belső lelki világát és segítsék a nehézségekkel való megküzdést, a traumák feldolgozását.

A gyermekpszichológus legfőbb feladata tehát, hogy a gyermek számára egy biztonságos, meleg, elfogadó légkör kialakításával és a gyermek személyiségéhez, illetve életkorához leginkább illő módszerek alkalmazásával feltárja az egyes tünetek mögött rejlő lelki okokat és segítsen a megküzdésben. Mindebben a szülőkkel való kommunikáció és együttműködés elengedhetetlenül fontos.

Mi történik a gyermekpszichológusnál?

Természetesen lehetnek egyéni különbségek a tanácsadás menetében, de minden esetben először a szülőkkel találkozik a pszichológus. Ekkor beszélnek a gyermek eddigi fejlődési menetéről (különösen fontosak itt az egyes elakadások, vagy más nehézségek, amik felmerültek), az édesanyával/édesapával való kapcsolatról és egyéb fontos tényezőkről, amik befolyásolják a gyermek életét. Természetesen szó esik a problémáról, nehézségről is, amiért aktuálisan szakember segítségét kérték. A szülőkkel való találkozás több alkalmat is igényelhet.

Ezután következik a gyermekkel való munka. Fontos, hogy a szülők előre készítsék fel a gyermeket a találkozásra. Először különböző, gyermekeknek készült diagnosztikai teszteket végeznek el, akár több alkalmon keresztül. Ezek alapján a pszichológus pontosabb képet kap a gyermek problémájáról, nehézségeinek jellegéről. Ezután a szakember ismét találkozik a szülőkkel, ekkor tisztázzák a további terápiás munka kereteit, időtartamát.

Serdülők esetén

Serdülőkorban átalakul a gyermek viszonya a szülőkkel, egyre inkább függetlenedik tőlük, igyekszik saját maga megoldásokat keresni a problémáira. Ezért gyakran előfordul, hogy a serdülők egyedül keresik fel egy szakember segítségét. Ugyanakkor kamaszok esetén is a szülő beleegyezésével történik a munka, akár saját elhatározásából, akár a szülei miatt érkezik.

Szülőként a legfontosabb feladat ilyenkor, hogy tiszteletben tartsuk gyermekünk magánéletét, ekkor a pszichológus részéről is átalakulnak a titoktartás határai – hiszen ezáltal alakítható ki a serdülő számára egy biztonságos, elfogadó környezet. Természetesen bizonyos esetekben (pl. öngyilkossági veszély, pszichotikus állapot, súlyos kábítószerfüggőség) fontos a szülő bevonása.

Gyermekek és serdülők esetén a következő problémákkal forduljanak hozzánk:

•    gyermeknevelési nehézségek (pl. dackorszak, serdülőkor)
•    nehéz élethelyzetek, veszteségek (pl. válás, betegség, haláleset)
•    magatartászavar (pl. agresszió, ingerlékenység)
•    szorongás (pl. körömrágás, kényszer, fóbia)
•    hangulatzavar (pl. depresszív hangulat)
•    beilleszkedési nehézségek
•    önértékelési problémák

Gyermekpszichológus szakembereink: 

Bodnár Helga, Bognár Vivien (13 éves kor felett), Mendi Rózsa, Péntek Orsolya, Sebestyén Johanna (14 éves kor felett), Sever Zsófia, Tábit Sarolta (16 éves kor felett), Tusor Lilla, Valkár Anna