Bejelentkezés: hétfő, kedd 16-20 óra, szerda, csütörtök, péntek 12:00-16:00 között

Evészavarok

Evészavarok

A közösségi oldalak testképre gyakorolt hatása igen köztudott manapság. Az Instagramot pörgetve irreális elvárásokat támaszthatunk magunk felé és minél többet használjuk ezeket az oldalakat, annál rosszabbul érezhetjük magunkat. Azonban az evészavarok kialakulásának hátterében sok egyéb tényező állhat és egyes életkorokban más betegségek megjelenése valószínű.

Miért fontos beszélni az evészavarokról?

Az evészavar fogalma igen tág, gyakori pszichés betegség, aminek súlyos testi következményei, szövődményei vannak.

Manapság a fiatalok körében egyre elterjedtebb, hogy kipróbálnak mindenféle diétát és fogyókúráznak annak érdekében, hogy tökéletesen nézzenek ki. Ugyanakkor a krónikus elhízás is egyre gyakoribb, hazánkban a népesség 40%-át érinti a túlsúly problémája, mely más, súlyos betegségekhez vezethet.

A téma jelentősége emellett abban rejlik, hogy az evészavarok sokszor rejtve maradnak, ha nincs betegségtudata az embernek, nem fog segítséget kérni. Nagyon súlyos zavarokról van szó azonban, az anorexia nervosa például 8-9 százalékban halálos kimenetű kórkép.

Az evészavarok rövid története

Fontos kiemelni, hogy az evészavarok története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, nem a modern világban jelent meg először. A kóros soványságot eleinte a vallással hozták összefüggésbe – az úgynevezett ,,éhező szentek” aszketikus éltmódot folytattak, böjtöltek. Előfordult az is, hogy emellett zaklatott, nyugtalan viselkedést mutattak, amelynek hátterében kóros lelki tünetek állhattak. A kóros soványságot pedig boszorkányságnak tekintették, úgy gondolták, hogy biztosan azért ilyen könnyűek, mert így jobban tudnak repülni a seprűjükön.

A 17. századtól kezdve orvosi rendellenességként tekintettek az evészavarokra. A 20. században elsősorban biológiai okokat feltételeztek a tünetek hátterében, mára azonban a vizsgálatok előterébe a betegségek hátterében álló pszichés magyarázatok kerültek és azok kezelése.

Gyakori evészavarok

Kisgyermekkori zavarok:

Már kisgyermekkorban jelentkezhetnek evéssel kapcsolatos zavarok. Előfordulhatnak például regulációs zavarok (rendszertelenség), illetve az étel elutasítása csecsemő, vagy kisgyermekkorban. Fontos ilyenkor a biológiai, illetve a pszichés okok feltárása.

Anorexia nervosa

Az anorexia nervosa általában serdülőkorban jelentkezik először. A kórós testsúlyhiány (legalább 15%-os testsúlyvesztés) mellett sok változást vehetünk észre egy anorexiával küzdő ember viselkedésében, személyiségében. Étkezési szokásai megváltozhatnak, sok ideig ülhet az étel felett, apró darabokra vághatja. Ezzel párhuzamosan megnövekszik a beteg mozgásigénye, a túlzásba vitt sportolás is mutathat testi jeleket (pl. háton lévő foltok a folyamatos felülésektől). Az élet más területein is igyekszik a tökéletességre, törekszik rá, hogy túlteljesítsen. Ennek hátterében az áll, hogy úgy gondolja, hogy a szeretet feltételhez kötött, meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak ahhoz, hogy elfogadják és szeressék őt.

Az anorexiával küzdők személyisége is nagymértékben megváltozhat, érzelmeik kifejezése egyre nehezebbé válik, a hétköznapokban kedvetlenné, ingerlékennyé válhatnak, emellett elveszítik szexuális érdeklődésüket. Nők esetében a kóros soványság a menstruáció elvesztéséhez vezethet.

Két fajtáját különböztetjük meg az anorexiának. Az egyik a korlátozó típus, mely során a beteg folyamatosan megvonja magától az ételt, a másik a bulimiás típus, ahol jelen van egy túlevési időszak is a koplalás mellett. Az első típusú anorexiás betegekre jellemző a túlzott mértékű önkontroll. Ez lehet gyakran a kiváltó ok is, ugyanis az anorexia nervosa nagyon gyakran jelentkezik túlkontrolláló szülők gyermekeinél. Ezek a fiatalok úgy érezhetik, hogy nem képesek kontrollt gyakorolni az életük felett, és az egyetlen terület, amit még képesek uralni és befolyásolni, az az étkezés, ezért alakulhat ki egy túlkontrolláló viselkedés.

Bulimia

A bulimia szintén serdülőkorban jelentkezik. Bármilyen testsúly mellett előfordulhat, amennyiben kóros soványság kisérője, akkor az anorexia egyik típusáról beszélhetünk.

Az anorexiával szemben a bulimiára jellemző az önkontroll hiánya. A bulimiás betegek nehezen uralkodnak vágyaikon, ez az élet más területein is megjelenik, gyakori például a dohányzás, alkoholizálás a körükben, valamint a szexuális ösztöneik felett is nehezen tudnak kontrollt gyakorolni. Egy-egy ,,evési rohamot” egy ,,bűnbánó időszak” követ, amikor a bulimiás beteg megpróbál megszabadulni a bevitt étel mennyiségétől. Ezt leggyakrabban önhánytatással teszik meg, de előfordulhat, hogy hashajtó gyógyszert szednek be, vagy koplalni kezdenek és túlzott testedzést folytatnak. Ez a kompenzáló viselkedés azért alakul ki, mert a bulimiás betegek önértékelését nagymértékben befolyásolja a testsúly és az alak, és bűntudatot éreznek, amiért nem voltak képesek az önuralomra.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy baj van?

A bulimia tüneteit nehezebb felismerni, ugyanis gyakran rejtve maradnak, sokszor testsúlyváltozás sem figyelhető meg náluk. Vannak azonban olyan jellemzők, amire odafigyelhetünk. A gyakori hányás egyik következménye, hogy a fogzománc károsodik (gyakran fogorvosok veszik észre először a betegséget). Emellett depressziós hangulat jellemezheti őket, mely az önvádolás miatt alakulhat ki. Gyakori még továbbá az impulzív viselkedés és a szexualitás zavara.

Csak a nőket érintő problémáról van szó?

Gyakori tévhit az evészavarokkal kapcsolatban, hogy csak a nőket érinti. Bár a kutatások azt mutatják, hogy a nők általános elégedettsége a testükkel alacsonyabb, mint a férfiaké, azonban a férfiak körében is egyre inkább növekszik a testképpel való elégedetlenség mértéke. A serdülő fiatal fiúk 42%-a elégedetlen a testsúlyával, 33%-a pedig a testalkatával. Elsősorban azonban a férfiak az izomméretükkel és az izomzat formájával elégedetlenek, igyekeznek minél többet edzeni. A túlzásba vitt edzés súlyos fizikai következményekkel járhat. Az izmok növelésére irányuló kóros törekvést gyakran ,,bigorexiának”, vagy fordított anorexiának nevezik férfiak esetében.

Bizonyos sportokban való versenyszerű részvétel valószínűbbé teheti az étkezési zavarok kialakulását, ugyanis ezek megkövetelik a testsúly fenntartását. Ezek közé tartozik például a torna, a futás, a lovaglás, a birkózás, a boksz, a testépítés, a tánc és az úszás is.

Egy másik tévhit a férfiakat érintő evészavarokkal kapcsolatban, hogy csak a homoszexuális férfiak küzdenek ilyen problémákkal. Valójában az evészavarral diagnosztizált férfiak 41%-a heteroszexuális, míg csupán 27%-uk homoszexuális, 32%-uk pedig aszexuális.

Evészavarok hátterében álló okok

Az evészavarok hátterében álló okok nagyon hasonlóak lehetnek a férfiaknál és a nőknél egyaránt. Mindenekelőtt fontos megemlíteni a társas tanulás, illetve a mintakövetés szerepét. Minden társadalmi közegben van egy kialakult ideál arra vonatkozóan, hogy hogyan néznek ki a férfiak és a nők. Ez már egészen kisgyermekkortól kezdve meghatározó az életünkben, de a modern média hatása is ide sorolható. Ezek megnövelik a testképzavarok kialakulásának esélyét. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a személy önmagáról alkotott képe nem felel meg a valóságnak, a mentális reprezentációja torz és irreális elvárásokat támaszt. Még akkor is túlsúlyosnak látja magát, amikor már kóros soványsággal jellemezhető, elégedetlen a testével és igyekszik ezen változtatni.

Az evészavarok hátterében természetesen a biológiai tényezők is nagy szerepet játszanak. Bizonyos enzimek és egyéb anyagok befolyásolják a jóllakottság érzését, ezáltal fokozzák vagy éppenséggel csökkentik a táplálékfelvételt (pl. zsírsejtekben keletkező leptin; kolecisztokinin). A szorongásos, illetve depresszív tünetek kialakulásának hátterében elsősorban az idegrendszer működését befolyásoló neurotranszmitterek (pl. szerotonin, endorfin) állnak. Emellett genetikai tényezők is befolyásolhatják az evészavarok kialakulását.

Végül fontos beszélni a betegségek hátterében álló lelki tényezőkről. Az egyes pszichológiai irányzatok más-más oldaláról közelítik meg a betegségeket. A pszichodinamikus modellek elsősorban bizonyos ösztönkésztetések elnyomásáról beszélnek, a viselkedés-lélektani modellek tanult viselkedésként tekintenek az evészavarokra, melyeket jutalmak vagy büntetések tartanak fent (pl. iskolai csúfolódás). A kognitív irányzat elsősorban a testképről kialakult hibás reprezentációkat tartja a legfőbb oknak.

Manapság a legelterjedtebb megközelítés az evészavarokat illetően, a rendszerszemlélet. Eszerint a serdülőknél kialakuló evészavarok hátterében rosszul működő családi dinamika áll. Ezekben a családokban jellemzőek a merev szabályok, különbség lehet a két szülő nevelői stílusában. Az apák gyakran erősek, sikeresek, azonban önértékelésük alacsony, míg az édesanyák gyakran önfeláldozók, sebezhetők az ilyen családokban. Gyakori még, hogy a negatív érzésekről nem igazán eshet szó a hétköznapokban. Ez a megközelítési mód azt feltételezi, hogy a gyermek a tünethordozója a rossz családi működésnek. Valószínűleg a család hétköznapjai a beteg köré szerveződnek, így az egyéb problémák (pl. házasságon belüli konfliktusok) rejtve maradhatnak.

Az evészavarok gyógyítása

Előfordulhat, hogy az evészavarok olyan súlyossá válnak, hogy a beteg a testsúlycsökkenés miatt kórházba kerül. Ekkor mindenféle orvosi kezelésben részesül és emellett megkezdődik a terápiás munka is. Gyakran alkalmazott módszer a kognitív viselkedésterápia, valamint a családterápia. Mindkét esetben a hibás viselkedés átalakítása a cél, a különbség az, hogy ez az egyén szintjén történik-e, vagy egy családi rendszeren belül.

Amennyiben ön, vagy egy környezetében lévő személy evészavarral küzd, forduljon minél előbb pszichológus szakemberhez!

Kiss Dorottya

Források:

  • Ferenc, T. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.
  • Jones, W., & Morgan, J. (2010). Eating disorders in men: a review of the literature. Journal of Public Mental Health, 9(2), 23–31.
  • Pászthy, B. (2007). A gyermek-és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa szomatikus szövődményei. Orvosi Hetilap, 148(9), 405-412.

Evészavarokkal foglalkozó szakembereink:

Egey Kornél, Dr. Kellermann Mónika, Szász Orsolya, Tábit Sarolta

Időpont egyeztetéshez kérjük hívja az alábbi számot:

(mobilról kattintva azonnal hívható)

Bejelentkezés:

hétfőn, kedden

16:00-20:00 között

szerdán, csütörtökön és pénteken

12:00-16:00 között

Ha a telefont éppen nem tudjuk felvenni, visszahívjuk Önt!