Endometriózis pszichológiai kezelése

Láthatatlan fájdalom, végtelen várakozás – Az endometriózis útvesztője

Magyarországon körülbelül 200.000 nőt érint az endometriózis. A krónikus nőgyógyászati megbetegedés fő jellemzője, hogy a méhnyálkahártyához hasonló szövetek bárhol megjelenhetnek a méhen kívül, ezzel súlyos fájdalmat, összenövéseket, immunrendszer-beli reakciókat okozva. Bár az endometriózis nem számít ritka betegségnek, hiszen a nők körülbelül 10%-át érinti, a diagnózis felállítása mégis éveket vehet igénybe.

A tünetek megjelenésétől a diagnózisig eltelt időt diagnosztikai késedelemnek nevezzük, amely Magyarországon átlagosan öt év, de egyes országokban akár tíz év is lehet. Hazai adatok szerint az érintettek átlagosan három szakorvossal találkoznak a végleges diagnózis előtt. De vajon miért ilyen hosszadalmas ez a folyamat?

A tünetek normalizálása

Sok nő már fiatalon azt tanulja, hogy a menstruációs fájdalom természetes, ezért nem feltétlenül ismerik fel, ha az meghaladja az átlagos szintet. A problémát az egészségügyi rendszer sem könnyíti meg: sok érintett számol be arról, hogy az orvosok elbagatellizálják a tüneteiket, így a valódi ok felismeretlen marad. Ennek eredményeként a betegek 75%-át tévesen diagnosztizálják. A szakemberek körében is elterjedt az a feltételezés, miszerint a tünetek a szülést követően enyhülnek. A kutatások alapján azonban valószínűsíthető, hogy ez az életkor előrehaladásával, nem pedig a várandóssággal függ össze.

Az egészségügyi rendszer túlterheltsége

Egyre növekvő problémának tűnik az egészségügyi rendszer túlterheltsége. A szakorvosi időpontokra gyakran több hónapot kell várni, míg a műtéti várólisták szintén hosszúak lehetnek – 2023-ban például több mint 450 nőgyógyászati műtétre várakozó páciens volt Magyarországon. Ha figyelembe vesszük, hogy a betegek átlagosan három különböző szakorvossal is konzultálnak a diagnózis előtt, akkor a rendszer túlterheltsége önmagában is évekkel meghosszabbíthatja a diagnosztikai folyamatot.

A diagnosztikai eszközök (hiánya)

A pontos diagnózis felállítását tovább nehezítheti a megfelelő eszközök hiánya. A képalkotó vizsgálatok (például ultrahang, fMRI) nem minden esetben képesek kimutatni az endometriózist, és ha mégis látható elváltozást mutatnak, annak felismerése nagyban függ az adott szakember tapasztalatától. Az endometriózis diagnosztikájában jelenleg a laparoszkópos beavatkozás és a szövettani vizsgálat számít arany standardnak, azonban ez invazív eljárásnak minősül.

A diagnosztikai késedelem lelki vonatkozásai

A hosszú várakozás és a bizonytalan egészségügyi helyzet jelentős lelki terhet róhat az érintettekre. A tartós fájdalom az esetek 5-14%-ában munkahelyi vagy iskolai hiányzásokhoz vezet, ami nem csak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is járhat. A munkahelyi közeg gyakran nem elég támogató, és sok esetben a menstruációval kapcsolatos tabuk tovább nehezítik a helyzetet. A hosszadalmas diagnosztikai folyamat alatt számos beteg találkozik az egészségügyi gázlángolás jelenségével – azaz azzal, hogy panaszaikat alábecsülik, vagy pszichés eredetűnek állítják be. Ez gyakran egészségszorongáshoz vezet, és alááshatja az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat. Ennek következtében egyes érintettek úgy érezhetik, hogy nincs hová fordulniuk, hiszen, ha a szakemberek sem tudnak segíteni, akkor ki fog?

A pszichológiai támogatás jelentősége

Az elhúzódó diagnosztikai folyamat és a folyamatos fájdalom jelentős pszichés terhet róhat az érintettekre. A hosszú évekig tartó bizonytalanság, a fájdalom és az egészségügyi rendszerben való bolyongás gyakran szorongást, stresszt vagy akár depressziót is kiválthat. A pszichológiai támogatás sokat segíthet abban, hogy könnyebben megbirkózzon a mindennapi nehézségekkel, jobban megértse saját testi-lelki folyamatait, és megtalálja a megfelelő megküzdési stratégiákat. Egy szakember támogatást nyújthat abban is, hogy érvényesíteni tudja igényeit az orvosi ellátás során és magabiztosabban képviselje saját egészségügyi szükségleteit.

Endometriózissal küzdők pszichés segítségével foglalkozó szakemberek:

Nagy Vivien

Írta: Nagy Vivien

Felhasznált források:

Bokor, A., Koszorús, E., Brodszky, V., D’Hooghe, T., WERF EndoCost Consortium, & Rigó, J. (2013). [The impact of endometriosis on the quality of life in Hungary]. Orvosi Hetilap, 154(36), 1426–1434. https://doi.org/10.1556/OH.2013.29699

Ghai, V., Jan, H., Shakir, F., Haines, P., & Kent, A. (2020). Diagnostic delay for superficial and deep endometriosis in the United Kingdom. Journal of Obstetrics and Gynaecology, 40(1), 83–89. https://doi.org/10.1080/01443615.2019.1603217

Hudelist, G., Fritzer, N., Thomas, A., Niehues, C., Oppelt, P., Haas, D., Tammaa, A., & Salzer, H. (2012). Diagnostic delay for endometriosis in Austria and Germany: Causes and possible consequences. Human Reproduction, 27(12), 3412–3416. https://doi.org/10.1093/humrep/des316

Sims, O. T., Gupta, J., Missmer, S. A., & Aninye, I. O. (2021). Stigma and Endometriosis: A Brief Overview and Recommendations to Improve Psychosocial Well-Being and Diagnostic Delay. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(15), Article 15. https://doi.org/10.3390/ijerph18158210

Weissman, A. M., Hartz, A. J., Hansen, M. D., & Johnson, S. R. (2004). The natural history of primary dysmenorrhoea: A longitudinal study. BJOG: An International Journal of Obstetrics and Gynaecology, 111(4), 345–352. https://doi.org/10.1111/j.1471-0528.2004.00090.x

Wróbel, M., Wielgoś, M., & Laudański, P. (2022). Diagnostic delay of endometriosis in adults and adolescence-current stage of knowledge. Advances in Medical Sciences, 67(1), 148–153. https://doi.org/10.1016/j.advms.2022.02.003